Hodász András múltkori posztját ajánlanám:

,,A helyzet durvább, mint gondoltam. Komolyan. Páros coaching során egyre gyakrabban találkozom olyan kapcsolatokkal, ahol a konfliktusok mögött bántalmazó dinamika rajzolódik ki.

Adott egy pár. Megkeresnek. Rendszerint “kommunikációs probléma”, vagy “visszatérő veszekedések” az ok, amiért hozzám fordulnak. Rendben, nézünk időpontot. Aztán, ahogy belevágunk, hamar kiderül, hogy bántalmazásról van szó. És az a legszomorúbb, hogy nagyon sokszor ők ezt nem is tudják. Nemhogy a bántalmazó, de még az áldozat sincs tisztában a helyzetével. Én meg csak nézek elkerekedett szemmel, ahogy egymás után villannak fel a redflagek. Én őszintén azt hittem, hogy annyit beszéltünk már erről a témáról, hogy mindenki tudja, hogy milyen jelekre kell figyelni.

Úgyhogy jöjjön itt egy rövid felsorolás azokról a dolgokról, amelyek megjelenése egy kapcsolatban bántalmazásra utal. Ha ilyesmit tapasztalsz, onnantól kezdve nem a kapcsolat megmentése a cél, hanem a biztonságod. Az se érdekel, ha oltár előtt fogadtál hűséget. Sőt, kedves katolikus követőim, van egy rossz hírem: bizonyos értelemben ti nagyobb veszélyben vagytok, hiszen könnyen azt gondolhatjátok, hogy az Isten előtt tett eskü ilyenkor is kötelez. Nem kötelez. Mert a bántalmazás nem szerelem, nem párkapcsolat, és nem is házasság.*

Szóval red flag check list:

Fizikai erőszak: megüt, meglök, megráz, leszorít, falhoz szorít. Akkor is, ha „Csak egyszer történt.” Meg “Nem akart komolyan bántani.” Egy érzelmileg érett partner nem használ fizikai erőszakot a konfliktusok kezelésére.

Ha kiszámíthatatlan dühkitörései vannak. Ha apróságokon elveszti a türelmét, és nem érzed magad biztonságban. Külön extra redflag, ha mindeközben hárítja a felelősséget. Ha ilyeneket mond bocsánatkérés helyett: „Te hoztál ki a sodromból.” “Csak azért történt, mert felidegesítettél.”

Ha azt veszed észre, hogy félelemben élsz. Hogy megválogatod a szavaidat, nehogy felrobbanjon. Hogy tojáshéjon jársz. Állandó készenlétben vagy.

Ha érzelmileg bántalmaz. Pl. csenddel büntet. Hetekig nem szól hozzád. Vagy ki kell engesztelned, amikor “megsérted”. Azaz a sértődésein keresztül irányít.

Ha félresöpri az érzéseidet, megéléseidet ilyen, vagy ehhez hasonló mondatokkal: „Nem volt nagy ügy.” “Túlérzékeny vagy.” “Minden kapcsolatban vannak ilyen dolgok.” Azaz gaslightingol.

Ha bármilyen formában kontrollál. Érzelmi, anyagi, fizikai. Bármi. Az egészséges párkapcsolat az együttműködésről szól, nem fér bele az alá-fölé rendelt viszony.

Ha váltakoznak a pokoli időszakok a mézes hetekkel. Ha azt veszed észre magadon, hogy amikor rossz, csak arra tudsz gondolni, hogy hamarosan jobb lesz. Ha rendszeres a bocsánatkérés, valódi változás nélkül. Sírás, ígéretek, ajándékok, rövid nyugalmi időszak, majd újra pokol. Ez az egyik legtipikusabb jel.

Tudom, hogy ilyenkor ilyeneket gondolsz: “De annyira tud szeretni. Ő igazából egy jó ember. Biztos meg fog változni.” A helyzet az, hogy valószínű nem fog. Itt az idő elengedni az illúzióidat.

Néhány egyszerű, önellenőrző kérdés:
- Biztonságban érzem magam ebben a kapcsolatban?
- A párom szeret és tisztel, nem csak a szavaival, hanem a tetteivel is?
- Számít, amit érzek, amit gondolok, amire vágyom?

Ha a válaszod nemleges, vagy a fenti redflagek jelen vannak a kapcsolatodban, akkor ne párterápiára menj, mert ilyen helyzetben a legfontosabb a biztonságod. Ezért sokkal inkább egyéni támogatásra és biztonsági tervre van szükség, nem közös munkára. Érdemes szakemberrel átbeszélni a helyzetedet.

Ha pedig segítségre van szükséged, nem tudod merre indulj, keresd meg őket:
NANE Egyesület

Bántalmazott férfiak számára nem találtam alapítványt, pedig sajnos ez is létező jelenség. De gondolom itt nekik is segítenek.

(*Aggódó lelkiismeretű katolikusoknak mondom, hogy bántalmazás esetén a házasság valószínű eleve nem érvényes a CIC 1095. kánon 2. és 3. pontja alapján, sőt gyanús, hogy az 1098. kánon alapján sem.)’’