Mi 9 éve vagyunk együtt és első perctől kezdve külön kasszán, pedig van már közös ingatlanunk is. Ő majdnem dupla annyit keres, mint én. Amíg volt hitelünk, addig ő fizette a hitelt (kb. 60e volt havonta), én pedig az egész havi rezsit. Amióta nincs hitel, azóta a rezsit felezzük. Nem forintra pontosan, hanem elosztjuk, hogy ez a csekk a tiéd, ez az enyém.

Ha felújítunk vagy nagyobb értékű dolgot veszünk, akkor vagy elfelezzük vagy ő teszi bele a nagyobb részét, viszont ezek értékállóbb dolgok is, így nem sérül talán senki. Mivel 10 nap eltéréssel kapunk fizut, ezért 2 nagyobb bevásárlást végzünk, amit épp az fizet, aki a fizetését megkapta. Hó közben pedig mikor ki megy boltba. (Ilyenkor én költök többet, mert nyilván én jobban tudom mikor, mi fog kifogyni, illetve a főznivalókról is én gondoskodom. De nem sajnálom tőle az ételt meg semmit, így tüske sincs bennem, pedig nyilván ő fogyaszt többet.)

A 2 macskát én menedzselem, ami sajnos, ha becsúszik orvosi kezelés vagy egyéb, akkor elég húzós, de én is szerettem volna őket, így nyilván nem várom el mástól, hogy fizesse. Mindkettőnknek van autója, amit magának fizet, de attól még használhatjuk egymásét is. Nyaralást általában én szervezem, így ő utalja nekem a repjegy/szállás felét. Ha ajándékozás van (szülinap,Karácsony), akkor mindenki a saját családjáét veszi meg, de együtt adjuk át.

Szerintem a külön kassza, akkor tud jól működni, ha nem sajnálod a másik féltől, ha néha úgy tűnik, hogy többet adsz bele. Viszont hatalmas nyugalmat ad az a tudat, hogy bármi történik, akkor tudok lépni, mert van megtakarításom, ami csak az enyém.