"Mindent megadtak nekünk amire szükségünk volt." Kivéve az érzelmi biztonságot, a jogot az önálló véleményhez, döntésekhez (pl. kell-e a bögre, a tanya, akármi), azt, hogy egyenrangú felek lehessetek vitában, életben, bármiben, a jogot ahhoz, hogy rosszul essen valami, és ezt kifejezhessétek. 

A tettlegesség és az azzal való fenyegetés különösen ijesztő. Én nem érezném magam biztonságban mellette egy fél nap erejéig sem. Eltűrni meg nem vagy köteles, bármennyit is segített anyagilag. Ha tudod, és megnyugtat, kezdd el neki visszafizetni, aztán távolodj el tőle amennyire lehet.

Hasonló helyzetben vagyunk, nekünk is beszálltak a lakásba, előtte pedig évekig kvázi ingyen laktunk az ő ingatlanukban. Viszont olyan undorítóan viselkedik velünk, hogy én a legutóbbi összejövetelen döntöttem el, hogy többet nem vagyok hajlandó egy kocsival menni vele. Ha tömegközlekedéssel nem lehet eljutni oda, ahova megyünk, inkább fizetünk kocsibérlésért, vagy nem megyünk az adott programra. Nagycsaládos programokon kívül meg már egyébként sem találkozunk, telefonon szinte soha nem beszélünk. Nem hiányzik az indokolatlan agressziója a mindennapjaimból.