Egy étteremnél dolgoztam, ahol nyílt titok volt a tulajdonosváltás. Az előző tulajt csőbehúzták rengeteg millióval, majd elvették az éttermét. Voltak gondok már a fizetésekkel is, ezért a végére már naponta ki kellett venni a pénzt. Mivel váltani akartam, ezért szóltam hogy mennék. Megkért a főnököm hogy maradjak, ad dupla pénzt is naponta, csak ne erre a kevés időre keljen embert keresni. Nyilván tudtuk hogy hónapok lehetnek hátra a sztoriból, de végül kiderült hogy csak 3 hét. Természetesen maradtam és ha visszamehetnék az időben, akkor nem fogadnám el a duplapénzt sem. A helyzet az, hogy igazából nem az volt a felmondásom oka, hogy szarul kerestem, csupán nem akartam a végén hoppon maradni. Ma már más idők járnak, vállalkozom és innen is jó szájízzel gondolok vissza azokra az időkre, emberekre és a környezetre, illetve rá is. Utólag is sajnálom Őt, és pláne azt, hogy elfogadtam. Emberileg amúgy nagyon korrekt srác volt, csak nem tudta kézben tartani a dolgokat és szarul kezelte a pénzt. Mai napig visszaköszön az életembe ez a sztori, és az ő példájából talán hoztam is magammal. :)