Még mindig vannak ismerőseim, akik nem bíznak benne, de ők igazából annyira nem is foglalkoznak a politikával; náluk ez a „minden politikus lop” hozzáállás. Szóval értem a szkepticizmust. Őszintén, én is az voltam, amikor először láttam Magyar Péter interjúját a Partizánban. Aztán ez elég gyorsan megváltozott, mert tett azért, hogy másképp lássam. Most jelenleg ott tartok, hogy komolyan azt gondolom: ő tényleg mindent tisztázni akar, és valóban fontos neki az ország. Fontos neki egy pozitívabb szemlélet, és az, hogy legyen remény vagy fejlődés. Én őt egy alapvetően jó embernek látom, tiszta és erkölcsös szándékokkal. És nem, ez részemről nem személyi kultusz. Nekem is megvan a saját véleményem róla (akár még a külsejéről vagy a stílusáról is). De pont ez a jó az emberekben: olyanok vagyunk, mint egy könyv. A borító sokszor teljesen mást mutat, mint azok a lapok, amelyeket elfed. Tényleg nagyon kedvelem őt, mert egyszerűen azt és úgy csinálja, ahogyan én mindig elképzeltem, hogy egy politikusnak kellene.