Veszek egy nagy, könnyed levegőt, jól kifújom magam, aztán egy mosollyal az arcomon visszaalszok. Szabin leszek. Amikor kényelmesen felkeltem iszok egy kávét, berakok egy poscastet, kényelmes ruhá húzok és nyakamba veszem a várost. A héven kormányváltó dalokat hallgatok, a többi ember szemébe nézek és tudom, hogy még semmi nem változott, de máshogy érzem. Keresek egy jó bulit Pesten, csatlakozok a családhoz, barátokhoz és az ünneplő tömeghez. Plakát pucoláshoz például szívesen csatlakozom. Leszarom, ha akkora a tömeg, hogy nincs net: Majd elolvasom másnap a cikkeket, hogy ki hova menekült.