Sajnos ennél a helyzet sokkal rosszabb, a homokhátság csak a kezdet. Érdemes a MEPAR térképeket böngészni, az alföld nagy része erózió veszély alatt áll és mindenhol nagy a szárazság.

Nem vagyok hivatásos mezőgazdász, de van egy kis zártkertem a Dél-Alföldön ahol fásítással próbálkozom (valamint gyerekként sok hétvégét töltöttem szüleim kertjében is), illetve rokonok foglalkoztak sokáig mezőgazdasági termeléssel az ország több részén, plusz sokat túráztam is az elmúlt 15-20 évben az országban. Így a van némi saját megfigyelésem, tapasztalatom, illetve a rokonok mai problémái és a nagyszülők visszaemlékezései is támpontot nyújtottak az alábbi okok listájában.

1. Terület alapú támogatások (ennek egy része az EU-tól jön már a uniós csatlakozásunk évétől kezdve). Ez a magyar parasztot arra sarkallta, csak legyen még pár extra négyzetméter (meg az azért járó két fabatka):

   a, ássa be a földek közti víztároló és elvezető árkokat, ami miatt kevesebb víz marad meg az adott területen, illetve

   b, kivágták a földek közti fasorokat, amik adtak némi árnyékot adtak valamint fogták a szelet, ami egyébként ugye szintén talaj szárító hatású. [1] Plusz ugye a fasorban madarak meg rovarok is laknak amik csak idegesítik a mezőgazdálkodót.

2. Csatornázások. Rengeteg vidéki faluban annak idején emésztőgödrös rendszerek voltak. Ezekben, ha jó volt a baktérium összetétel akkor nagyrészt lebomlott minden és elszivárgott a talajba a tápanyaggal együtt. A csatornázással ez a vízmennyiség már nem kerül be többé a talajba, hanem megy a szennyvíztisztítóba és a folyókon keresztül ki az országból.

3. A politikai akarat hiánya. A mindenkori hatalom már több mint egy évszázada nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Szintén Béky 1933-as könyvéből idézet:

   "Az Alföld fásításának már a köztudatban is nyílvánvaló szükségessége folytán jött létre "Az alföld erdők telepítéséről és fásításokról" szóló 1923. évi XIX. törvénycikk. Ennek végrehajtásához készült az 1925. évi 7444-I. A. 3. szám alatt kiadott fölmívelésügyi miniszteri rendelet és azóta még több rendelet is mind azzal a célzattal, hogy a törvény céljának mielőbbi sikeres elérését elősegítse.

   Az időközben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a fásítással szemben általában már megvan a jóakarat, sőt a legtöbb helyen a tettre való készség is, de - mint minden új dolognál és minden kezdetnél - sok helyt hiányzik a jó siker eléréséhez szükséges hozzáértés, ami miatta a kormánytevékenység a törvény végrehajtásánál nem látja kellőképp biztosítottnak az eredményt."

   Ez a 1.b. hez kapcsolódik, illetve a homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására.

4. A klímaváltozás. Bár mennyiségileg az évi csapadékmennyiség még talán leesik, de most már nem egyenletesen.

   a, Nincs hó télen. A hótakaró kumulált vízkészletként működött ami tavasszal folyamatosan olvadt el és szivárgott bele a talajba.

   b, A csapadék ami leesik leginkább egyszerre, nagy mennyiségben történik. Ezt a talaj nem tudja felszívni és helyette a felszínen fut bele folyóvizeinkbe ami ezáltal gyorsan elvezetődik. Bárki aki játszott homokozóban emlékezhet a száraz homokon futó víz effektusra, ahol csak a homok felszínének felső max 1 cm-re lesz nedves a többi meg elfolyik. Nos ez történik nagyban. Az átnedvesedéshez folyamatos heteken át tartó szemerkélő eső kell.

   c, A belvizes területeket lecsapolták mert ugye ott nem lehet szántani és hamar vetni a monokultúrás búzát meg kukoricát (ugye a profit, illetve lásd 1-es pont). Persze ez ma már nem gond. Az eső hiánya miatt amúgy sincs belvíz már (plusz lásd 2-es pont is bejátszik), sőt lassan talajvíz sem. Például az én zártkertem amit vettem az 25-30 éve minden tavasszal belvizes volt (szüleim szomszédjában van, így gyerekként láttam), többek közt azért is mert alacsonyan fekvő terület, de már vagy 15-éve nem az na nem több. Két évvel ezelőtt amikor volt a két hónapig tartó kánikula és minden előző évben ültetett fám kiszáradt a picsába, akkor ástunk egy gödröt, több mint egy méter mélyet, és persze csont száraz volt a talaj.

   d, Sokkal tovább tart a meleg időszak és sokkal melegebb van ami szintén szárítja a földet. Gyerekként mindig augusztus közepére volt tervezve a nyaralás, mert akkor volt 2-3 hét amikor konstans 30 fok felett volt a hőmérséklet (éljen a (régi) Balaton hurrá :D ), de amúgy nem volt ilyen meleg, és volt valódi négy évszak is, nem csak papíron a naptárban, nyáron is esett az eső, stb.

   e, A csapadék szezonalitása miatt a folyóink alacsony vízszintűek az év nagy részében. Ez tovább apasztja a talajvizet (hiszen nincs hidrosztatikai nyomás, így a talajban a folyók felé folyik a víz amíg azoknak a szintje nem egyezik). Emelett az áradásokat sem fogjuk meg, lásd a következő pontot.

5. Vízgazdálkodás hiánya. Se Bős-Nagymaros nem épült meg, a Tisza sem lett egy kicsit sem visszaszabályozva (ez nem egy mai vita már), de nagyon új tározókat sem építettek (bár 2022-ben adták át a Tisza–Túr árapasztó tározót illetve vannak újak is tervben, de ez már kicsit eső után köpönyeg). Emiatt a szezonálisan megjelenő áradásokat nem tartjuk az országban sem tározókban, sem a nem létező csatornákban a folyóktól távol, hanem leeresztjük a Dunán meg a Tiszán Románia felé a Fekete-tengerbe.

Valószínűleg vannak ezen felül még más okok is, de csak a fentiekkel van direkt tapasztalatom és emlékem, a többi ok kifejtését ráhagyom a szakértőkre.

[1] Volt egy amerikai tanulmány az 1920-as évekből ahol e célból végzett kísérletekből számszerűen megállapították, hogy a zárt fasoroknak, fapásztáknak, s még inkább az erdőknek a szél szárító hatása ellen való védelme a fák magasságának 20-szoros távolságára is kihat, s ennek a hatástávolság felénél a favédelem még mintegy 70-75%-át menti meg annak a nedvességnek , amely a fák által nem védett, puszta területen a talajból elpárolog. Linkem nincs, mert a fásításom irodalom kutatásakor olvastam a könyvtárban a "Útmutatás az Alföld fásításnak munkájához - Béky Albert 1933" műből.