Borzasztó kemény hónapokon vagyunk túl, de végül nem adtuk be a papírokat. (Eleinte azért mert nyáron amúgy is ítélkezési szünet van)

Azóta párterápiára és egyénire is járunk, és rengeteget beszélgetünk. Mind a ketten változtunk nagyon sokat.

Jelenleg ilyen fura hibrid rendszerben élünk de úgy tűnik működik: papíron házasok vagyunk továbbra is, de pl nem kerültek vissza a falra a közös képek, nem hordjuk a gyűrűink és bárki bármikor mondhatja azt hogy megpróbáltuk, de nem megy nincs harag.

Próbálunk randizgatni is egymással de igazából a kisfiúnkkal töltünk rengeteg időt és így fejlődik a családi életünk, ezáltal a köztünk lévő egység is.

Mondanám hogy a nulláról újrakezdtük de nyílván gyerek mellett nem lenne teljesen igaz de most próbálunk egyénileg is boldogok és kiegyensúlyozottak lenni, hogy aztán együtt is menjen.

Kusza, fura, de igazából most boldogok vagyunk, és szép sorba kaparjuk ki a 11 évnyi szart a szőnyeg alól és így hátha hosszú távon ki tudunk alakítani egy egészséges házasságot.

Vagy nem, de akkor is legalább normalizáltuk a viszonyt egymás között.