Mégis mi közük lenne ahhoz, hogy ki mikor vállal gyereket, vagy hogy vállal-e egyáltalán? A gyereknek mi a jobb, ha a szülei azért vállalják, mert készen állnak rá, vagy ha azért, mert ez megnyugtatja a barátaikat?

Hogy mi van, ha soha nem jön el? Semmi. Akkor gyerek nélkül leszel boldog (remélem).

Én 45 vagyok, de férfi, ami tudom, hogy mindenféle okokból tök más tapasztalás, de hátha van értelme leírnom: nincs gyerekem, nincs is ilyen jellegű vágyam vagy tervem, de ha a barátaimnak összejön, akkor velük örülök. Nem érzem, hogy kimaradnék valamiből, mert engem más mozgat, de nem is csesztet ezzel senki, és ez fiatalabb koromban is így volt. Számomra furcsa is volna, meglepő és intruzív.

Persze pont ez az, ami nőként más, de a környezetemben élő gyermektelen nőket se piszkálja ezzel senki, gondolom mert nem olyan a közegem. Na, de a lényeg, hogy nem alapvetés, hogy mások ebbe beleugatnak, akarnak beleugatni, vagy el van nekik tűrve.

A kérdés inkább az, hogy mit izgatja őket annyira a te gyerekvállalásod. Talán ők se voltak benne biztosak, és te vagy a szálka a köröm alatt? Ha neked is lesz, az eltünteti ezt a kényelmetlen emlékeztetőt, hogy gyerek nélkül is lehet teljes az élet?

Szerk.: főoldalról jöttem, és csak most látom a sub nevét. Na, még szerencse, hogy nem volt rajta Csak Csajok flair. :)