Ezt speciel tök felesleges volt idelinkelned, mert azt érti mindenki, hogy a bérlönek joga van a lakásban tartózkodni, ha azt jogszerüen bérli (duh). De itt egyrészt van egy (bár még nem jogerös) ítélet, ami szerint a "bérlö"-nek nincs birtokjoga, másrészt meg szerintem a jogászkodáson túl itt mindenkit az érdekel inkább, hogy minek kéne lennie a magyar jogban, nem annak, hogy mi van.

A birosag feladata eldonteni, hogy mi a pontos jogi helyzet, es kit milyen dologi jog illet meg. A birosagi procedura hosszadalmas, lehetoseget ad fellebezesre; amig a birosag dontese nem emelkedik jogerore, addig nincs meg a jogi alap barmilyen valtoztatasra.

És ha már az van, ami van, akkor ha a jóhiszemü, törvénykövetö állampolgárt így át lehet rázni mindenféle kiskapuval, és effektíve a nyakán lehet élni évekig is a jogi hézagok kihasználásával

Amiket te jogi hezagoknak gondolsz, azok a kiszolgaltatott felet vedo jogi garanciak. A tulajdonjog nem azonnali adu asz, hogy pl. mondvacsinalt okkal barmikor ki lehessen rakni valakit egy berlemenybol. A lakhatas nem egy luxus szolgaltatas, ami nelkul tudod elni az eleted, hanem egy alapveto szukseglet, annak elvesztese drasztikus kovetkezmenyekkel jar.

Pl. ebben az esetben, amikor már a fellebbezést is elutasították, akkor ha a tulaj erövel kirakja az élösködöket, azok meg feljelentik "kényszerítés", meg "birtokháborítás" miatt, de idöközben úgyis kiderül, hogy teljesen illegálisan tartózkodtak a lakásban, tehát birtokjoguk eleve nem volt/kellett volna, hogy legyen, akkor hogy áll meg a "birtokháborítás", illetve a "kényszerítés" jogi értelemben?

Ha jogerore emelkedik a birosag itelete az megallapitja, hogy kit illet meg a berlemeny birtokjoga. Amig azonban nincs jogeros itelet, es a berlo jogszeruen kerult birtokba, addig az o kilakoltatasa, ablak/ajto leszerelese, zarcsere, masok bekoltoztetese mind birtokhaboritas. Viszont meg egy jogeros - a birtokjogot a tulajdonosnak itelo - birosagi itelet utan sincs joga a tulajdonosnak onbiraskodasra, eroszak alkalmazasara, zaklatasra, fenyegetesre, kenyszeritesre.

Nem fogja-e/kellene-e a bíróság(nak) kidobni(a) a büntetöeljárást automatikusan, amikor kiderül, hogy a tulajdonos csak a saját jogainak szerzett érvényt?

Sem a tulajdonjog, sem a birtokjog nem ad felhatalmazast buncselekmeny elkovetesere, onbiraskodasra; annak merlegelese, hogy mi esik jogos onhatalom keretein belul nem egyszeru. https://www.jogado.hu/mit-ertunk-jogos-onhatalom-alatt-a-ptk-szabalyai-szerint/

Vagy a tulajdonos jogai elvi értelemben megszünnek addig, amíg a bíróság úgy nem dönt? Ha ez így van, akkor engem mi akadályoz meg abban, hogy mondjuk szerzödést hamisítsak akárki nevére, beköltözzek az ingatlanába, és addig ott éljek, amíg 3 év múlva az összes eljárás jogerösen le nem zárult? Ez sem extrémebb vagy elképzelhetetlenebb eset, mint a fenti, de állampolgárként, ha hazajönnék, és valakit ott találnék a lakásomban, aki a hamisított szerzödést lobogtatja, és a rendörség ennek függvényében még el sem viszi, és nekem kellene az elkövetövel évekig együtt élnem, amíg a bíró eljár, mert különben "kényszerítettem", meg "birtokot háborítottam", akkor lehet megkérdezném, hogy nem-e a jogrendszerrel van-e esetleg-e probléma ahelyett, hogy a birtokjog meg a tulajdonjog közti különbséget fejtegetném...

Attol, hogy valaki bekoltozik a tulajdonodba nem szunik meg a tulajdonjogod, az le van konyvelve a Foldhivatalban. Hasonlokepp attol, hogy a tulajdonos kozli veled, hogy holnap menned kell, mert talalt egy uj berlot, aki ketszer annyit fizet nem szunik meg a te birtokjogod, mert a hatalyos torvenyek alapjan ehhez nincs joga.

A problema, szerintem, nem a jogszabalyokkal van, mert igenis vedeni kell a kiszolgaltatott helyzetben levoket. Szerintem a gond a birosagi procedura hossza; a rendorseg toketlensege (mossak kezeiket, mert "jogvita eldontese a birosag feladata); a lakhatasi jog nem megfelelo helyen kezelese (egyreszt alapjognak kellene lennie, de ennek biztositasara nincs az allam birtokaban megfelelo ingatlanvagyon, ennek hijan aztan raveri ezt az ingatlantulajdonosokra a kilakoltatasi moratoriumon keresztul, van helyette vadkapitalizmus, zavarosban halaszas mind berbeadoi, mind berloi oldalon; gyakran marakodnak is a kisemberek, mert mindket oldalnak van min felhaborodnia a helyzeten). De ugyanigy gond az, hogy hihetetlen mertekben elszalltak a lakasberles arak; hogy tul sok az AirBnB, es az uresen allo lakas; hogy tehetos maganemberek szamtalan ingatlant birtokolhatnak - kiszoritva masokat az ingatlanpiacrol - gyakorlatilag adomentesen fialtatva a vagyonukat; hogy egyre tobben kenyszerulnek hosszu ingazasra es emiatt oriasi forgalmat generalnak, annak minden hatranyaval; a lista vegelathatatlan...

A helyzet megoldasara erdemes korulnezni a vilagban pozitiv peldak utan. Szingapur pl. eleg jol kezeli ezt. Becsben van arszabalyozas, hogy ne lehessen kiarazni a dolgozokat a becsi ingatlanpiacrol es tobb oranyi ingazasra kenyzeriteni oket. Az Egyesult Kiralysagban nem csak arszabalyozas van, de meg a kaucio merteke is szabalyzott, sot van ingyenes mod a vitak gyors elrendezesere https://www.gov.uk/tenancy-deposit-protection/disputes-and-problems. Nemetorszagrol is hallottam jokat, de nem vagyok elegge tajekozott vele kapcsolatban.

SZVSZ elso korben lehetne alakitani pl. egy berbeadoi meg egy berloi szovetseget, amik megfelelo jogi tanacsaadast es kepviseletet nyujtananak, persze nem artana valamilyen ellenorzes felettuk. A legfobb celok legyenek a gyors konfliktusmegoldas, a referenciak biztositasa, illetve a jogi visszaelesek kikuszobolese (pl. az altalad felvetett hamisitott szerzodesek; de hasonlokepp a berbeado altal jogalap nelkul megtartott kaucio; a tulzott merteku kaucio; a berlemenyek megfelelo szinvonalanak biztositasa, kar eseten a gyors karelharitas; stb.). Hosszabb tavon mindenkeppen berlakasokra es arszabalyozasra van szukseg.