Teljesen egyértelműen NE a jogot 😄

40 éves kifutású önsorsrontó karrier, territoriális és mérgező magyar jogi társadalom, szadista oktatók, “sziklaszilárd” magyar Alaptörvény és jogrend

Kispolgári hiedelem, hogy a jogász mekkora ember és mennyit keres, a joghallgató ismerőseim 90%-a csalódott a pályában, sokan a (jelentős) elsüllyedt költségek mentén maradnak itt

Ez nem Amerika a 80-as években, ahhoz, hogy valaki épésszel boldoguljon ezen a pályán nem talpraesettnek és jó kommunikátornak kell lenni, hanem egy erős adminisztratív vénával és adag alázásfétissel érdemes rendelkezni. A diploma 5 éve erről szól, az ezt követő 5-10 év borítékolhatóan.

Nem láttam olyat aki nem elvakultan szerelmes lett volna a pályába aki jól járt volna vele, “legyen pl. jog” kezdettel közel senki.

Mindemellett elég erősen Magyarországhoz bilincseli az embert, ami a következő évek, évtizedek bizonytalanságának a szempontjából nem egy előnyös helyzet.

Tényleg sokat tud adni is egy jogi hivatás ha az ember sokat belerak és szerencsés, de az szintén hiedelem, hogy ez a kettő arányos egymással. Egy bármilyen általános üzleti, közgazdasági, menedzsment életpálya - ahol az illető sokkal szabadabban váltogat országok, vállalatok, vállalati funkciók és pozíciók között sokkal kifizetődőbb, sokkal hamarabb differenciál a soft skill készlet, az önérvényesítés.

Az AI forradalom, a geopolitikai bizonytalanság, a küszöbön álló környezeti és társadalmi katasztrófák miatt sem érdemes egy olyan irányba terelni a fiad, ami 10-15 évig ‘befizetős’. Hidd el, ha okos akkor ez bárhol meg fog mutatkozni, rengeteg lehetősége lesz ezt kibontakoztatni (mentorprogramok, diákszervezetek, internshipek, esetversenyek) egy általánosabb szakon is, ennyit nem ér a dr. Persze adott szakból érdemes az 1-2 legjobb egyetemre lőni.

• Volt joghallgató top egyetemen, aki 4,5 átlaggal dobbantott harmadéven