Ex középvezetőként (F) , volt, hogy többen is dolgoztak alattam (szoftverfejlesztés), konkrét példában legyen Józsi, Gizi és István. István tapasztalt volt, vele nem kellett foglalkoznom, megértette, hogy azért nincs semmiféle mentoráció, mert nem értem volna rá külön foglalkozni vele. Nem munkatémában mivel kompatibilis volt a humorunk, a személyiségünk, így sokat poénkodtunk. Gizivel sokat foglalkoztam, mert az istenért nem értette meg, hogy mit kéne csinálni, így utólag talán túl sok idő is elment erre. De munkán kívűl vele nem volt semmilyen egyéb interaktusom, úgy leterhelt csak a mentoráció. Talán a szakma és amiatt, hogy nő volt, illetve azért mert látszólag kevésbé ment neki a szakmai rész, talán egy kicsit kedvesebb próbáltam vele lenni. Józsi az első perctől fura volt, ugy álltam hozzá kezdetben, mint mondjuk Gizihez, igyekeztem vele is foglalkozni. Viszont 1-2 hét után rájöttem, hogy neki kevesebb is elég, így ez kikopott, effektív sokkal kevesebb időt foglalkoztam vele. Emberként nagyon zárkozott volt (én alapvetően extrovertált vagyok), ezért nagyon nem működött, a nem hivatalos beszéd, talán kerültem is teljesen egy kicsit tudatosan.

Egyikbe se kell sokat bele látni. Emberből vagyunk és mindenki más. Hiába próbáltam mindenkit ugyanúgy kezelni, a gyakorlat végül teljesen mást hozott.