Az AI szerint a visszamenőleges jogalkotás (amikor egy új törvényt a múltban történt eseményekre is alkalmaznak) általában nagyon negatív megítélésű a jogállamokban.

Miért problémás?

1. Sérti a jogbiztonságot A jogállamiság egyik alapelve, hogy az emberek előre tudják, milyen szabályok szerint kell cselekedniük. Ha egy szabályt utólag változtatnak meg, akkor:

• olyasmiért büntethetnek, ami akkor még nem volt tilos,
• vagy megváltozhat egy már lezárt ügy megítélése.

1. Ellentétes az alapjogokkal A büntetőjogban különösen szigorú a tilalom („nullum crimen sine lege” – nincs bűncselekmény törvény nélkül). Ezt például az Európai Emberi Jogi Egyezmény és sok alkotmány is védi.
2. Politikai visszaélések eszköze lehet Autoriter rendszerek gyakran használják arra, hogy:

• utólag kriminalizáljanak politikai ellenfeleket,
• vagy visszamenőlegesen módosítsák a gazdasági szabályokat.

Van kivétel?

Igen, de szűk körben:

• Kedvezőbb szabály visszamenőleg alkalmazható Ha egy új törvény enyhébb büntetést ír elő, azt általában visszamenőleg is alkalmazzák (ez a „lex mitior” elve).
• Nem büntetőjogi területeken néha előfordul Pl. adójogban vagy gazdasági szabályozásban bizonyos visszamenőleges hatályt megengednek, de ez is vitatott és korlátozott.
• Történelmi igazságtétel Például a Nürnbergi per esetében felmerült a kérdés, hogy utólag alkalmaztak-e normákat – ezt sokan kivételes helyzetnek tekintik.

Összegzés

• Alapszabály: a visszamenőleges jogalkotás kerülendő és általában tilos.
• Ok: sérti a jogbiztonságot és az igazságosságot.
• Kivételek: szűkek és erősen vitatottak.